Mindenkié vagyok egészen. Mindenki mondhatja: "Pio atya az enyém". - Nagyon szeretem testvéreimet a száműzetésben. Úgy szeretem lelki gyermekeimet, mint saját lelkemet, és még annál is jobban. Megszültem, visszavezettem őket Jézushoz fájdalomban és szeretetben.
Magamról megfeledkezhetem, de lelki gyermekeimről soha; sőt bizton állíthatom, hogy amikor az Úr szólít majd, ezt mondom neki: "Uram, én a mennyország ajtajában maradok, akkor megyek csak be, ha látom, hogy gyermekeim közül az utolsó is bejutott". Nagyon szenvedek, hogy nem szerezhetem meg Istennek minden testvéremet. Úgy elszorul a szívem, hogy majdnem belehalok, amikor látom a sok szenvedő lelket, akiken nem tudok segíteni, és látom megannyi testvéremet a sátán szövetségében.
Szeptember 22.
Az élet örök harc önmagunkkal. Csak fájdalom árán tárul föl nekünk a szépség.
Legyetek mindig társai Jézusnak a Getszemáni kertben, és Ő képes megerősíteni benneteket az eljövendő nehéz időkben.
Szeptember 21.
Lépj elő, ó, Uram, és erősítsd meg kegyelmeddel azokat akiket rám bíztál és ne engedd hogy valaki is elvesszen közülük, elhagyja a nyájat. Ó, Istenem, ó, Istenem!... Ne engedd, hogy veszni induljon örökséged!
Szeptember 20.
Az Úr mindannyiunkat arra hívott, hogy lelkeket mentsünk és előkészítsük az Ő dicsőségét. A léleknek lehet és kell is hírt adnia Isten dicsőségéről, munkálkodnia az emberek üdvösségéért, rendíthetetlenül kérve az Urat, hogy jöjjön el az Ő országa, ne vigyen minket kísértésbe, és szabadítson meg a gonosztól. Ez az amit meg kell még tennetek: egész valótokat felajánlani az Úrnak ezért a célért.
Szeptember 19.
Ha arra gondolunk, hogy Jézus minden reggel belénk oltja magát, eláraszt bennünket, mindent nekünk ajándékoz, akkor ki kellene hajtania bennünk az alázat ágának. Az ördög viszont, aki nem képes olyan mélyen belénk oltódni, mint Jézus, rögtön kifakasztja a gőg rügyeit. Ez nem válik dicsőségünkre. Küzdenünk kell tehát, és meg kell próbálnunk fölemelkedni.
Szeptember 18.
Sohasem fogsz siránkozni a támadások miatt - bárhonnan is jönnek -, ha emlékezel arra, hogy Jézust egészen elárasztották azoknak a gonosz embereknek a gyalázkodásai, akiket Ő maga áldott meg. Keresztényi szeretettel fogsz megbocsátani mindenkinek, ha szemed előtt tartod a Mester példáját, aki még keresztre feszítői számára is az Atya bocsánatát kérte.
Szeptember 17.
Emlékezz arra, hogy közelebb van Istenhez a gonosztevő, aki szégyelli tettét, mint a tisztességes ember, aki belepirul jócselekedeteibe.
Szeptember 12.
Az én szívem a Tiéd... Jézusom, vedd hát szívemet, töltsd meg szereteteddel, és azután rendelkezz velem!
Szeptember 11.
Szeresd Jézust, nagyon szeresd Őt, de épp ezért szeresd jobban az áldozatot! A szeretet fájdalommal jár.
Szeptember 10.
Jézusom! Gyújtsd meg azt a tüzet, amelyet a földre hoztál, hogy elégve abban föláldozzam magam szereteted oltárán. Te uralkodj szívemben és minden szívben! Mindenkiből és mindenütt egyetlen dicsérő, áldó hálaének szálljon feléd, a szeretet éneke, a szereteté, amelyet születésed titkaiban megmutattál nekünk.
Szeptember 9.
Isten szeret minket, és hogy szeret, jól látható abból, hogy akkor is elvisel bennünket, amikor bántjuk Őt.
Szeptember 8.
A szeretet a rosszat elfelejti, mindent megbocsát. A szeretet fenntartás nélkül ad mindent.
Szeptember 7.
Te, aki lelkekért vagy felelős, légy telve szeretettel, nagy szeretettel, teljes szeretettel; add át egészen a szeretetet. És ha mindez hasztalan? Jönnek a kínszenvedések, mert Jézus a mi példaképünk: Ő tanított erre. Megteremtette a paradicsomot, de a poklot is.
Szeptember 5.
Ha Isten nem kényeztet, nem becézget, akkor is jónak kell maradnod. Türelemmel kell enni kenyeredet, ha száraz is; akkor is végezned kell kötelességedet, ha nem most kapsz jutalmat érte. Ha így teszel, akkor Isten iránti szereteted érdek nélküli. Ez a legtökéletesebb lélek sajátja.
Szeptember 4.
Isten szeretetének egyetlen megnyilvánulása a lelki szárazság idején többet ér minden gyengédségnél és vigasztalásnál.
Szeptember 3.
Csak a szeretet szabadíthat föl bennünket. És a szeretet bizalommal szól. Milyen szép a szeretet, ha ajándékba kapjuk; és milyen csúf, ha kutatunk utána és kiköveteljük.
Szeptember 2.
Két dologért kell könyörögnünk állandóan édes Urunkhoz: növelje bennünk a szeretetet és a félelmet. A szeretet az Úr útjain röpít bennünket, a félelem pedig megmutatja, hova lépjünk. A szeretet minden dolgot megmutat nekünk e világon, a félelem viszont rámutat mulasztásainkra. Ha majd a szeretet és a félelem egymásba forr, nem engedhetünk többé az evilági dolgok csábításainak.
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)