Ó, Istenem! Engedd, hogy mindjobban érezzelek szegény szívemben, és tedd teljessé bennem megkezdett munkádat. Folyamatosan hallok egy belső hangot: légy szentté és tégy szentté másokat is! Valóban ezt akarom édes Szűzanya, de nem tudom, hogy hogyan kezdjek hozzá. Legalább te segíts nekem! Tudom, hogy Jézus nagyon szeret téged, és hogy megérdemled szeretetét. Szólj hozzá értem, adja meg a kegyelmet, hogy Szent Ferenc méltóbb fia lehessek, példaként állhassak testvéreim előtt, mind nagyobb legyen az odaadás bennem, hogy tökéletes kapucinus barát válhasson belőlem.
Július 24.
Igen. Jó szívvel adom áldásomat a gyermekek hitoktatására. Ők Jézus legkedvesebb virágocskái. Megáldom a misszionáriusok buzgó tevékenységét is.
Július 23.
Csak Istent dicsérd és ne az embereket, a Teremtőt tiszteld és ne a teremtményt!
Tudd elviselni a keserűséget, hogy részesülhess Jézus szenvedéseiben.
Július 22.
Áldom a szent érzések Jóistenét, aki megadja neked kegyelmét. Cselekedj jól, és mielőtt belefognál bármibe is, kérd Isten segítségét! Ő megadja majd a szent állhatatosság kegyelmét.
Július 21.
Emlékezz, hogy a tökéletesség tengelye a szeretet. Aki szeretettel él, Istenben él, mert Isten – szeretet, ahogyan az Apostol mondta.
Július 20.
Ha a Legfőbb Jóhoz akarsz eljutni, ne állj meg az igazság keresésében. Engedelmes légy a kegyelem érintésekor, segítsd ihletéseid és vonzásait! Ne szégyelld Krisztust és az Ő tanítását!
Július 19.
Ragaszkodj mindig a katolikus Anyaszentegyházhoz, mert csak az adhat neked igaz békét, mert csak nála és benne van a feláldozott Jézus, aki a béke igazi fejedelme.
Július 18.
Légy résen és ne csüggedj soha, ha lelki betegségben szenvedsz! Ha Isten hagyja, hogy elgyengülj, ez nem azért van, hogy elhagyd magad, hanem hogy visszaállítson az alázatba, és hogy a jövőben figyelmesebb légy.
Július 17.
Nagyon sajnáltam, amikor megtudtam, hogy beteg voltál, de nagyon örültem a hírnek, hogy már jobban vagy, és még inkább annak, hogy betegségedben igazi részvét és keresztényi szeretet élt közöttetek.
Július 16.
Szeressétek lelki nyomorúságotokat! Lelki nyomorúságunk szeretete abban áll, gyermekeim, hogy a sötétség és a tehetetlenség idején alázatosak, nyugodtak, szelídek, bizakodóak vagytok, ha nem nyugtalankodtok, aggodalmaskodtok, ha nem háborogtok ezért; jó szívvel, nem mondom, hogy vidáman, de őszintén és állhatatosan öleljétek át ezeket a kereszteket a sötétségben. Így szeretni fogjátok lelki nyomorúságtokat, hiszen a nyomorúság nem más, mint sötétségben és tehetetlenségben lenni.
Július 15.
Jézus szelíd jóságára és a Mennyei Atya irgalmasságára kérve kérlek benneteket, hogy ne lankadjatok soha a jónak útján! Fussatok mindig és sohase akarjatok megállni, hiszen tudjátok, hogy ezen az úton megállni annyi, mint visszatérni bűnös lépéseinkhez.
Július 14.
Mondj köszönetet és csókold meg Isten kezét, amivel lesújt rád! Atyai kezével azért sújt le rád, mert jót akar veled.
Július 13.
Emlékezz Jézusra, aki szelíd és alázatos szívű.
Még sohasem bántam meg, hogy szelíd voltam, de lelkiismeret-furdalást éreztem és meg kellett gyónnom, ha egy kicsit kemény lettem. Ám a szelídség nem jelenti azt, hogy mindent szó nélkül hagyunk. Azt nem! Szelídítsük a parancsot, de ne hagyjuk elhomályosítani.
Július 12.
Lelkiismeret-vizsgálat nélkül soha ne feküdjetek le aludni! Mindig gondoljátok végig, hogyan töltöttétek napotokat; gondolataitokat irányítsátok Istenhez, ajánljátok magatokat és minden keresztényt az Ő oltalmába. Pihenéseteket ajánljátok föl isteni fenségének dicsőségére, és ne feledkezzetek meg soha őrzőangyalotokról, aki mindig veletek van.
Július 11.
Szeretnétek tudni, hogy melyek azok a lelki megpróbáltatások, amelyek a leggyümölcsözőbbek?
Azok, melyeket nem mi választottunk magunknak.
Azok, amelyeknek nem örülünk, amelyekhez nem vonzódunk. Gyermekeim, ki adhatja meg nekünk a kegyelmet, hogy szeressük nyomorúságainkat? Csak Ő, aki szerette sajátját, és azt megőrizve akart meghalni.
Július 10.
- Ameddig él benned a félelem, nem követsz el bűnt.
- Igen Atyám, de nagyon szenvedek.
- Az ember szenved, de bíznia kell; előttünk az istenfélelem és Júdás kétségbeesése.
A túlzott félelemben elvész a szeretet, a túlzott bizakodástól viszont nem ismerjük fel az elhárítandó veszélyeket és nem félünk azoktól.
A bizalomnak és félelemnek együtt kell haladnia, kéz a kézben, mint két testvér. Így kell mindig cselekednünk, és ha túlzott félelem fog el bennünket, fussunk a bizalom oltalmába; de ha a bizakodás nőtt túl naggyá bennünk, nem árt akkor egy kis istenfélelem, mert a szeretet a szeretett lény felé törekszik, de vak, nem lát. A szentfélelem világosítja meg.
Július 9.
- Atyám, miért sír, amikor magához veszi Jézust a szentáldozásban?
- Ha az Egyház, amikor arról szól, hogy a Szeplőtelen Szűz méhében az Ige testet öltött, így kiált fel: szűzi méhet nem utáltál - akkor mit mondjunk mi nyomorultak? Jézus azonban azt mondta: Aki nem eszi az én testemet és nem issza az én véremet, nem lesz örök élete annak. Nagy szeretettel és istenfélelemmel járuljunk hát a szentáldozáshoz! Egész napunk teljen a felkészülés és hálaadás jegyében!
Július 8.
- Atyám, méltatlannak érem magam a szentáldozásra. Méltatlan vagyok rá!
- Igaz, nem vagyunk méltók erre az ajándékra, de más dolog halálos bűnben méltatlannak lenni, és megint más méltatlannak lenni. Mindannyian méltatlanok vagyunk, de Ő hív magához, Ő akarja azt. Alázzuk meg magunkat és szeretetteljes szívvel fogadjuk magunkba Őt!
Július 7.
- Atyám, hogyan növelhetem a szeretetet?
- Ha pontosan, becsületesen elvégzed kötelességeidet, az Úr törvényére figyelve. Ha kitartóan és állhatatosan így cselekszel, növekedni fogsz a szeretetben.
Július 6.
- Miért van rossz a világban?
- Jól figyelj rám... Egy anya hímzést készít. Gyermeke egy sámlin ül, alulról látja a kézimunkát. Látja a csomókat, az összekuszált szálakat és így szól:
- Mama, de hát mit csinálsz? Milyen összevisszaság ez?
Akkor az édesanya leereszti a hímzést és megmutatja neki a másik oldalát. Minden szín a helyén van, és a szálakból pontosan, szépen kirajzolódik a kép.
Igen, mi a hímzés fordított oldalát látjuk. Egy sámlin ülünk.
Július 5.
- Atyám, te szereted azt, amitől én félek.
- Én a szenvedést nem önmagáért szeretem. Istentől kérem, és azért vágyom utána, mert gyümölcsöt terem bennem: megdicsőíti Istent, megmenti a száműzetésben élő testvéreket, megszabadítja a lelkeket a purgatórium tüzétől. Mit akarhatok még?
- Atyám, mi a szenvedés?
- Engesztelés.
- És számodra mit jelent?
- A mindennapi kenyeret, a gyönyörűséget.
Július 4.
Alázkodj meg mindig - és mindig szeretettel - Isten és az emberek előtt, mert Isten ahhoz szól, aki alázattal tárja elé szívét. Bőven adja neki ajándékait.
Július 3.
- Mennyi rosszindulat van bennem!...
Maradj meg ebben a meggyőződésben, alázd meg magad, és ne háborogj!
Július 2.
- Atyám, Ön annyira jó!
- Én nem vagyok jó, csak Jézus jó. Nem tudom, hogy ez a ferences ruha miért is nem hagy el engem? A föld utolsó bűnözője ugyanolyan jó, mint én.
Július 1.
Egy alkalommal megmutattam Pio atyának egy csodálatosan virágzó galagonyaágat, és ahogy mutattam neki a hófehér virágokat, fölkiáltottam:
- Milyen gyönyörűek!...
- Igen - mondta az atya -, de a virágoknál szebbek a gyümölcsök.
Így megértette velem, hogy a cselekedetek szebbek a szent óhajoknál.
Június 30.
Jézusom, ments meg mindenkit! Áldozatul fölajánlom magam mindenkiért! Erősíts meg, vedd szívemet és áraszd el szereteteddel! Azután rendelkezz velem!
Június 29.
Látjátok, mennyi megvetés és gyalázat éri az emberektől Isten Fiát? Az Ő szent emberségét a szeretet szentségében? Mivel az Úr jóságából Egyházába választattunk, Szent Péterrel szólva bennünket illet a királyi papság. Bennünket illet tehát, hogy megvédjük a legszelídebb Bárány méltóságát, aki mindig a lelkek védelmére siet, de hallgat, amikor magáról van szó.
Június 28.
Mennem kell, mert hív és sürget a harang. Megyek a templomi szolgálatra, a szent oltárhoz, vár Isten drága szőlőtövének vére, a szent bor, amelytől csak szerencsés kevesek részegedhettek meg. A Fiúval egyesülten bemutatlak titeket a Mennyei Atyának: Jézussal egyesülök, akiben, akiért és aki által egészen tietek vagyok az Úrban.
Június 27.
Szomorú napokat élünk. A hit halott. Az istentelenség diadalát üli. A legbiztosabb eszköz arra, hogy távol tartsuk magunktól ezt a végzetes kórt, ha az eucharisztikus eledellel erősítjük meg magunkat. Ez nem lesz könnyű annak, aki hónapokon át nem lakott jól az Isteni Bárány szeplőtelen testével.
Június 26.
Minden odaadással meghallgatott szentmise csodálatos hatással van lelkünkre, olyan lelki és anyagi kegyelmeket ad, amelyeket mi magunktól nem ismernénk. Ne költsd tehát haszontalanul pénzedet evilági dolgokra, hanem hozz áldozatot és vegyél részt a szentmisén! A világ nap nélkül is meg tudna lenni, de nem lehet meg a szentmise nélkül.
Június 25.
A szentmisén való jelenléteddel újítsd meg hitedet, és gondold át, hogy Jézus az isteni igazságosság kiengesztelésére milyen áldozatot hozott érted. Ha csak teheted, vegyél részt a szentmisén. Ha rosszul érzed magad és nem tudsz jelen lenni, akkor mondd el magadban!
Június 24.
Csak Jézus tudhatja, hogy milyen büntetés jár nekem, amikor a Kálvária fájdalmas útjára készül értem. Hasonlóképp fölfoghatatlan, hogy milyen enyhülést ad Jézusnak, ha együttérzek vele fájdalmaiban, és még inkább, amikor olyan lélekre lel,aki nem vigasztalást kér tőle, hanem azt, hogy részesülhessen a fájdalmakban.
Június 23.
Ha nem tudsz hosszan elidőzni az imában, a szent olvasmányokban, ne csüggedj azért! Ameddig minden reggel egyesülhetsz a feláldozott Jézussal, addig nagyon szerencsésnek mondhatod magad. A nap folyamán - minden elfoglaltságod közepette is - hívd Jézust, hívd a lélek erejével, és Ő eljön, és kegyelme, szent szeretete által mindig benned marad. Ha testben nem mehetsz oda, lelkeddel röpülj a tabernákulum elé, vidd oda égő vágyaidat; beszélj és imádkozz és öleld magadhoz a legszeretetreméltóbb lelket, még jobban, mint a szentáldozásban.
Június 22.
Ne csüggedj el, ha nem sikerül mindent úgy tenni, ahogyan szeretnéd. Gyakorold a jót , ne szegje kedvedet sem az unalom, sem a fáradtság. Célod legyen mindig előtted!
Június 21.
Szeretet nélkül élni olyan, mint megsebezni Isten szemét. Semmi sem érzékenyebb, mint a szem.
Szeretet nélkül élni olyan, mint vétkezni a természet ellen.
Június 18.
Jézusom, Édesem, hogyan is élhetnék nélküled? Jöjj mindig Jézusom, jöjj, csak Te légy szívemben!
Június 17.
Gyermekem, ha e világ minden bűnét elkövetted volna, Jézus akkor is megszólítana: sok bűnöd bocsánatot nyert, mert nagyon szerettél... (vö. Lk 7,47)
Június 16.
A szenvedélyek és az ellensége erők közepette segítsen meg bennünket az Ő kimeríthetetlen irgalmasságának édes reménye! Bizalommal járuljunk a szentgyónáshoz, ahol ő minden pillanatban atyai szeretettel vár ránk. Bár tudjuk, hogy a viszonzásra képtelenek vagyunk, ne kételkedjünk ünnepélyes bűnbocsánatában. Helyezzünk sírkövet bűneinkre, ahogyan az Úr tette.
Június 15.
Isteni Mesterünk Szívének nincs szeretetre méltóbb törvénye, mint a szelídség, az alázat és a szeretet szolgálata.
Június 14.
Arra törekszel, hogy lelkeket szerezz Jézusnak, és jóra tanítsd őket. Örülök ennek. Végezd a szentáldozást a Szentatyáért is!
Június 12.
Jézusom, nagyon szeretlek... hasztalan ismétlem, mennyire szeretlek... Szerelmem, Szerelmesem!... Csak Téged!... Csak a Tiéd a dicsőség!
Június 10.
Ó, ha számtalan szívem volna, enyém lenne az ég és a föld összes szíve - Édesanyádé is -, Jézusom, én mind-mind Neked ajánlanám!
Június 9.
Jézust szeretjük Isteni nagyságáért, égi és földi hatalmáért, végtelen érdemeiért, de elsősorban hálánk jeleképp. Ha szigorúbb és kevésbé jó lenne hozzánk, talán kevesebbet vétkeznénk... De a bűn, ha azt mély fájdalom, őszinte megbánás követi, amikor a megkérgesedett szív meglágyul, és kicsordulnak a bánat és a szeretet forró könnyei, akkor gyermekem, épp a bűn hoz közel bennünket egymáshoz, emel magasba és vezet el Hozzá.
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)