Augusztus 23.

Szenvedek és nagyon szenvedek, de hála a Jó Jézusnak, érzek még egy kis erőt magamban. És mi az amire nem képes az a teremtmény, akit Jézus segít?

Augusztus 22.

Lelkünk Isten szőlője. A ciszterna - amelyből az éltető vizet nyeri - a hit; a torony a remény; a prés a szeretet. A sövény Isten törvénye, amely a jó lelkeket elválasztja a világ fiaitól. (vö. Iz 5, 1-5)

Augusztus 21.

Ha Isten elvenné tőlünk mindazt, amit adott, itt maradnánk rongyainkkal.

Augusztus 20.

Mire vagyok képes magamtól?
Mindent Istentől kapunk. Csak a határtalan nyomorúság az én gazdagságom!

Augusztus 19.

Meg kell alázkodni Isten előtt, és nem szabad elcsüggedned, ha Ő részesíteni akar Fiának szenvedéseiben és meg akarja veled tapasztaltatni gyengeségeidet. Amikor törékeny voltunk miatt elesünk, belenyugvással és reménykedve kell imádkoznunk, és meg kell köszönnünk mindazt a jót, amely által gazdagodtunk.

Augusztus 18.

Ha tőlünk függne, hogy meg tudunk-e állni a földön, akkor már az első fuvallattól biztosan az ellenség kezébe esnénk.
Bízzunk mindig az isteni kegyelemben, és így mindinkább megtapasztaljuk, hogy milyen jó az Úr!

Augusztus 17.

Nézzünk előbb a magasba és aztán magunkra! A kék ég és a szakadék közötti végtelen távolság szüli az alázatot.

Augusztus 16.

Az egyszerűség erény, azonban csak egy bizonyos határig. Sohasem hiányozhat belőle az elővigyázatosság. A ravaszság és az álnokság viszont ördögi, és nagyon nagy kárt okoz.

Augusztus 15.

Jézus, úgy akarta, hogy édesanyja ne csupán lélekben, hanem testben is újra egyesüljön vele és teljes mértékben osztozzon dicsőségében.
Igen helyes és illő volt ez. Annak a testnek, amely még csak egy pillanatra sem állt az ördög és a bűn szolgálatában, romlatlanul kellett a mennybe jutnia.

Augusztus 14.

Az Úr sok kegyelemben részesít, hogy magához hívjon, és már azt hisszük, hogy ujjunkkal érintjük az eget. Nem tudjuk viszont, hogy a növekedéshez keserű kenyérre van szükségünk: keresztekre, megaláztatásokra, próbákra, ellenvetésekre.

Augusztus 13.

Mi hát a boldogság, ha nem mindenféle jónak a birtoklása, amely az embert teljesen elégedetté teszi? De van-e valaki ezen a földön, aki egészen boldognak mondhatja magát? Biztosan nincs. Az ember akkor lenne igazán boldog, ha hűséges maradna Istenéhez. De mivel tele van bűnökkel, sohasem lesz egészen boldog. Csak a Mennyben található hát a boldogság! Ott nem fenyeget annak a veszélye, hogy elveszítjük Istent, nincs szenvedés, halál. Örök élet van ott, Jézus Krisztussal!

Augusztus 11.

Kérjük szeretett Jézusunktól az alázatot és a bizalmat, és kedves szent Kláránktól a hitet. Az ő lángoló hitével imádkozzunk Jézushoz; adjuk át magunkat neki, szakadjunk ki a világ hazug gépezetéből, ahol minden őrület és hiúság. Minden elmúlik, csak az Isten marad a léleknek, ha képes volt Őt jól szeretni.

Augusztus 12.

Rosszul építkeztél. Építsd magad újjá – jól!

Augusztus 10.

Ebben a világban senki sem érdemel semmit. De az Úr jó, és határtalan jóságában engedékeny. Mindent megbocsát.

Augusztus 9.

Mindig alázattal kell lennünk Isten előtt. A hamis alázat azonban csüggedéshez vezet. Reménytelenséget és kétségbeesést szül.
Kritikus véleménnyel kell lenni magunkról.
Higgyük magunkat másoknál kevesebbnek! Saját hasznunkat ne helyezzük mások elé.

Augusztus 8.

Nem vagyok olyan jó, mint amilyennek az Úr teremtett, bár érzem, hogy nehezebb lenne gőgösnek lennem, mint alázatosnak. Hiszen az alázat igazság, és az igazság az, hogy én semmi vagyok, és mindaz, ami jó bennem, az Istené. De ezt a jót is gyakran tönkretesszük. Amikor valamit kérnek tőlem, nem arra gondolok, amit adhatnék, hanem arra, amit nem tudok adni, és ezért sok lélek szomjas marad, mert nem tudtam átadni nekik Isten ajándékát.

Augusztus 7.

Szigorúságunkban is maradjunk kedvesek és szelídek!

Augusztus 6.

A keresztény igazságosság alapján kell állnotok. Ki kell tartanotok a jóságban és abban az erényben, amelynek világos példáját Jézus adta, tehát az alázatban. Légy egészen alázatos: láthatóan, cselekedeteidben is, de még inkább belül, érzéseid mélyén.
Hőn szeretett gyermekem, becsüld meg magad olyannak, amilyen valójában vagy: egy semmi, egy nyomorúságos, gyenge lény, romlottságok forrása, aki képes a jót rosszra fordítani, a jót elhagyni a rosszért, magának tulajdonítani a jót, vagy igazolni magát a rosszban, és a rossz szeretetéért megvetni a legfőbb jót is.

Augusztus 5.

Különbség van az alázat erénye és a nyomorúság között, mert az alázat nyomorúságunk felismerése. Az alázat igen magas foka, ha nem csak fölismerem nyomorúságomat, hanem szeretni is tudom azt.

Augusztus 4.

A jótékonyság – bárhonnan jöjjön is – mindig ugyanannak az anyának a gyermeke: a gondviselésnek.

Augusztus 3.

Türelemmel kell lennünk mások nyomorúsága iránt, de még nagyobb türelemmel viseljük el a magunkét.
Mindennapi hűtlenségeid közepette alázkodj meg, alázd meg magad mindig. Amikor Jézus meglát majd porig alázottan, kinyújtja kezét és magához emel.

Augusztus 2.

Igen, keresni kell a magányt, de felebarátainkat mindig szeressük!

Augusztus 1.

Az Úr lassan ráébreszt bennünket arra, hogy kik is vagyunk. Fölfoghatatlan számomra az, hogy egy intelligens és tudatos lény hogyan tud gőgös lenni.

Július 31.

Jézus: – Élő hitedet add nekem, és őrizd meg azt!
Pio atya: – Ez első ajándékom, és a három királyokkal együtt lábaid elé borulva, az egész világ előtt megvallak Téged igaz és egyetlen Istenünknek.

Július 30.

Istenünk, Országod nincs messze. Részesíts bennünket dicsőségedben itt a földön, hogy Országod lakói lehessünk a mennyben. Add meg, hogy szereteted áldozatának bizonyságaképpen példaadással és tettekkel hirdethessük isteni királyságodat. Légy szíveink Ura most, hogy Ura légy az örökkévalóságban. Sohase vonhassuk ki magunkat királyi hatalmad alól, se az élet, se a halál ne tudjon elszakítani Tőled. Az életet mindig Belőled, a Te szeretetedből merítsük, hogy szétáradjon az emberek között. Hallhassuk meg minden pillanatban, hogy csak belőled éljünk és Te áradhass szét szívünkben.

Július 28.

Mit mondjak még neked? A Szentlélek kegyelme és békéje legyen mindig szívedben! Helyezd szíved az üdvözítő nyitott oldalába, és egyesülj szíveink királyával, azzal a szívvel, emelynek minden más szív tisztelettel és engedelmességgel tartozik. Ez a szív mindig nyitva áll meghallgatásodra.
Kedves gyermekem, ne felejts el szólni hozzá az én érdekemben is, hogy isteni irgalma tartson meg jónak, engedelmesnek, hűségesnek és mindegyre önátadóbbnak.

Július 27.

Szakadj el a világtól! Figyelj rám: egy ember belefullad a tengerbe, egy másik egy pohár vízbe. Mi különbség van kettejük között? Nemde egyformán halottak?

Július 26.

Mindig legyen meg benned az elővigyázatosság és a szeretet. Az elővigyázatosság a szem, a szeretet a láb. A szeretet Istenhez kíván futni, de vak és ha nem vezetné az elővigyázatosság, néhányszor megbotlana. Az elővigyázatosság segít neki.

Július 25.

Kedves gyermekem, végezz Isten akaratának hódoló, szelíd gyakorlatot! Ne csak a rendkívüli dolgokra figyelj, de sokkal inkább a mindennapi apróságokra. Végezd a dolgodat nyugodt és örömteli lélekkel, és ne csak reggel, hanem a nap folyamán és este is. És ha nem sikerül, alázd meg magad, ajánld föl magad – aztán kelj föl és folytasd.

Rendszeres olvasók